Cikkek témakör - Építőanyag.eu

A Rockwool kőzetgyapot 7 erőssége

2020-07-142022-01-03 Imijet

A Rockwool kőzetgyapottal szinte mindenki találkozott már, de sokan csak annyit tudnak róla, hogy kőzetgyapot. Esetleg még ezt sem. Most néhány pontban végigvesszük a Rockwool kőzetgyapot termékek legfontosabb ismérveit. Tűzvédelem A kőzetgyapot nem éghető anyag, amely ellenáll akár 1000 °C-os hőmérsékletnek is. Ez a tulajdonsága teszi a kőzetgyapotot az egyik legbiztonságosabb és egyben az épületek tűzvédelmét jelentősen növelő szigetelőanyaggá. Hőszigetelés... Tovább

Napelemes tetőcserép a Terrántól

2019-05-282019-10-25 Imijet

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előkerült az energiatudatos, fenntartható fejlődés az építőanyagok területén is. Sokáig gondot okozott a napelemes rendszerek a tetőre való integrálása során fellépő plusz súly és akkor még nem is beszéltünk a nem esztétikus megjelenésről. A Terrán az egyik legdinamikusabban fejlődő cég a tetőcserépgyártók körében és elő is rukkolt egy újdonsággal, amely orvosolja a problémát, egyelőre még... Tovább

Bramac Aerolux ultrakönnyű betoncserép

2019-04-172019-04-17 Imijet

Új termék a Bramac Aerolux betoncserép. Egy felújítás során sokszor kerül előtérbe a teherhordó falazatok terhének csökkentése. Egy átlagos kerámia tetőcserép is min. 50 kg/m2 súlyt képvisel, amely jelentősen csökkenthető a tetőfedő anyagok jó megválasztásával. Lehetőség van a különböző könnyűfedések választására. Kompromiszumokkal…. Cserepeslemezt nem akarok! Aki nem szeretne cserepeslemez vagy az egyéb lemez fedések eső közbeni “kopogása” alatt élni, vagy... Tovább

Fürdőszoba. Hogyan vágjak neki?

2019-02-172019-03-05 Imijet

Otthonunk egyik legintimebb helyisége, amelynek több igényt is ki kell elégíteni egyszerre a fürdőszoba. Napjainkban a hagyományos – többnyire szűk – ablak nélküli helyiségeket felváltja a modern, szobaszerűen kialakított fürdő, amely, ha kisméretű is, gondosan megtervezett, beleillik a ház egészének karakterébe, és összhangban van lakóinak életmódjával. A legszembetűnőbb változás az, hogy ahol megengedhető, kiszorul a fürdőszobából a mosás, a szárítás,... Tovább

Építőanyagok a román stílusú építészetben

2017-04-302019-03-05 Imijet

A románkori építészet alkotásainak falazóanyaga túlnyomó részben kemény, de jól faragható mész- és homokkő. Egyes kőszegény vidékeken, így Itália egyes részein hagyományos, Észak-Németországban kialakulóban van a téglaépítészet. Hazánk néhány vidékén is a kő mellett szintén használtak téglát. A falazóhabarcs jó minőségű mésszel és kőzúzalékos vagy durva homok adalékkal készült. További építőanyagok a román stílusú építészetben Feltételezések szerint esetenként oltatlan meszet kevertek... Tovább

Hogyan csempézzünk akár saját magunk

2017-04-262017-04-28 Imijet

A csempék vékonyágyazatú eljárással történő ragasztása széles körben elterjedt és jól bevált, különösen egyenes és sima falak csempézésénél. A vékonyágyazatú eljárás minőség és tartósság szempontjából egyenértékű a vastagágyazatú eljárással, melynél a csempéket habarcságyba fektetik. Az alap előkészítése A csempék ragasztására szolgáló alap legyen tiszta, sík és teherbíró. A teherbírás itt azt jelenti, hogy az alap olyan szilárd legyen, hogy a... Tovább

Csempézéshez használható ragasztóanyagok fajtái

2017-04-262017-04-30 Imijet

A ragasztót a helyi adottságok és a csempeburkolattal szemben támasztott igények alapján választjuk ki. Az építőanyag- kereskedésekben kapható ragasztókat tulajdonságaik alapján négy csoportba lehet sorolni: Hidraulikusan keményedő (vízzel kötő) ragasztóhabarcsok Hidraulikusan keményednek, azaz a készítésükhöz felhasznált víz egy része vegyileg megkötődik. A gyártmánytól függően eltérő mennyiségű műanyaghányaduk van, ami megkönnyíti a feldolgozást és javítja a rugalmasságot. A ragasztót 10 mm,... Tovább

Római dór oszloprend

2017-04-262017-04-27 Imijet

Megjelenése a toszkán oszloprendhez hasonló, de tagozottabb és nyúlánkabb arányú. Az oszlop magassága 16 méter. A lábazat négyzetes plintoszból és kör alaprajzú tóruszból áll, s keskeny félpálca és lemeztag után negyedhomorlat vezeti át a törzshöz. Az oszloptörzs sudarasodása 1/5 méter. Felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja, A fejezet részei a törzs felől indulva az asztragal, a néha faragással –... Tovább

A házi tűzhelytől a modern beépített konyháig

2017-04-262017-04-27 Imijet

A század eleje óta egy helyiség sem változott annyit, mint a konyha. Szerepe van ebben a technikai fejlődésnek, a villamos és gázenergia alkalmazásának, nemkülönben a társadalmi változásoknak, melyek hatására az emberek életmódja is megváltozott. A tűzhely volt a mi mérsékelt égövi időjárási viszonyaink miatt a napi élet középpontja. A többi 1920 körül jutott egy háztulajdonosnak először eszébe, hogy a kis... Tovább

Az építőanyagok az építészetben

2017-04-252018-06-14 Imijet

Az építészet rendelkezésére álló természetes vagy mesterséges építőanyagok döntően meghatározzák az építés lehetőségeit s a megjelenést. A történeti építészetben használt természetes építőanyagok a fa, az agyag, illetve a napon szárított agyagtégla és a kő. A mesterséges építőanyagok közül legfontosabb az égetett tégla, illetve az égetett agyag elemek különböző fajtái (pl. a cserép, mázas burkolólapok stb.), a XIX. században jelentőssé vált öntöttvas... Tovább

Az ókori kelet építészete

2017-04-242017-04-27 Imijet

Az ókori Kelet földrajzilag Elő-Ázsiát, Kisázsiát és Afrika északkeleti vidékét foglalja magában. Ezeken a területeken az i. e. 4. évezredben játszódott le a vérségi kötelékeken alapuló nemzetségi rend felbomlásának s a rabszolgatartó társadalmi rend kialakulásának folyamata. Zsarnokbirodalmak A nagy folyamok mentén az elő-ázsiai Tigris és az Eufrátesz között, s a Nílus völgyében megtelepült népek gazdasági életének alapja a földművelés volt.... Tovább

A görög korinthoszi oszloprend

2017-04-242017-04-27 Imijet

A görög építészetben ritkán alkalmazták. Két fő változata alakult ki. Legszebb példáik azokon az athéni emlékeken találhatók, amelyekről a nevüket is kapták: a Szelek tornyán és a Lüszikratész emléken. A korinthoszi oszlopok méretei A Szelek tornya korinthoszi oszloprendjének párkánya a kisázsiai ión párkányhoz hasonló. Az oszlop aránylag zömök, a magassága 16 és 1/2 méter. A törzs kannelurázott – a vájatok szegmensívűek, közöttük... Tovább

A görög ión oszloprend

2017-04-242017-04-27 Imijet

A görög ión oszloprendnek két fő változata alakult ki, az attikai és a kisázsiai ión oszloprend. Részleteikben és arányaikban is kissé eltérnek egymástól. Az attikai ión oszloprendben az oszlop magassága 18-19 méter Lábazata egy szélesebb alsó és egy szűkebb felső tóruszból s a kettő között ívesen mélyülő trochiluszból áll, talplemeze nincs. A törzs sudarasodása 1/6 méter felületét 24 félkörű, egymástól... Tovább

A görög dór oszloprend

2017-04-242019-03-03 Imijet

Valamennyi oszloprend közül ez a legzömökebb. Az oszlop magassága kezdetben alig éri el a 8 métert, és a klasszikus korban sem haladta meg a 11 métert. Jellemzője, hogy az oszloptörzs lábazat nélkül, közvetlenül az alépítmény felső síkjára támaszkodik. A felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja. Fejezete tagozás nélküli, négyzetes abakusz-lemezből, íves profilú, kör alaprajzú párnatagból – az echinuszból –... Tovább

Föld és növényi anyagú építmények az őskorban

2017-04-242017-04-27 Imijet

Feltételezhető, de nem bizonyított, hogy az ősember kultikus szertartásokon kívül lakóhelyül is használta a barlangokat. Azt azonban a régészeti kutatások már bebizonyították, hogy olyan területeken, ahol nem voltak barlangok, az emberek első épített lakóhelyei mesterségesen létrehozott alkotások voltak. Ezek az építmények a természet kínálta anyagokból (sásból, nádból, vesszőből, agyagból) épített hajlékok, földbe vájt alvógödrök voltak. Fejlettebb építmények voltak az alvógödrök... Tovább

Cölöpházak az őskorban

2017-04-242017-04-27 Imijet

Sajátos fejlődést indítottak el a különleges természeti adottságok az újkőkor idején: a mocsaras vidékeken és tavak mellett megjelentek a faszerkezetű, cölöpökön álló, négyszög alaprajzú épületek. A bronzkorban ez az építési mód egyre jobban elterjedt. Az Oka folyó partján, a Genfi-tó mellett és másutt találhatók ilyen épületek. Észak-Európa (Dánia, Német- és Lengyelország, Anglia, stb.) sok helyén síkvidéki faházak épültek. Állatokat is... Tovább

Építőanyagok Mezopotámia építészetében

2017-04-242018-06-14 Imijet

Mezopotámia – főként a déli részén kőben igen szegény. Az építészet alapvető anyaga ezért a tégla lett. A lakóházak s többnyire a monumentális alkotások is napon szárított agyagtéglából épültek, de ismerték s alkalmazták az égetett téglát is. Fát elsősorban a lefedésnél, a síkfödémekhez használtak. Ezek mellett jelentős anyag volt a bitumen. Használták szigeteléshez, nagyobb szilárdságot igénylő falazatoknál abba rakták a téglát... Tovább

Építőanyagok a reneszánsz építészetben

2017-04-242017-04-27 Imijet

A reneszánsz idején az előbbi korokban is meglevő építőanyagokat használták. A falazatok anyaga általában tégla, s abból épültek többnyire a boltívek, a boltozatok is. Az oszlopokat, díszesebb párkányokat, nyíláskereteket rendszerint kőből faragták. Gyakran alkalmazzák a követ téglafalazatok burkolataként. Egészében kőből, kváderfalazattal ritkán építenek. Egyes területeken, pl. Velencében a homlokzatokat mintában rakott színes márványburkolat díszíti. Gyakran alkalmaztak kovácsoltvasat Bolognában és Észak-Itália... Tovább

Magyar népi háztípusok és tüzelőberendezések

2017-04-232017-04-27 Imijet

A parasztházakat tanulmányozó néprajzkutatók régebben öt, újabban egyre inkább csak négy háztípust különböztetnek meg a magyar nyelvterületen. Rendszerezésük alapja a ház tüzelőberendezése és alaprajza. Ezért az olyan házak, amelyeket külső képük és díszítésük alapján különböző típusúnak vélünk, régi tüzelőberendezésük, esetleg elődeik tüzelőberendezése alapján egy típusba tartoznak. A magyar ház a XX. században annyira egységesült, hogy a régi stílusú házak öt,... Tovább

Kőépítmények az őskorban

2017-04-212017-04-26 Imijet

Más építészeti alkotások jöttek létre olyan területeken, ahol helyben vagy attól nem túl nagy távolságra építmények emelésére alkalmas kőanyag állt rendelkezésre. Az ősközösségben élt törzsek kőanyagú építményei között találunk először olyan alkotásokat, amelyeket kultikus célra emeltek. Az őskor embere hamar felfedezte, hogy ezek tartósabbak, maradandóbbak. Még ha nagyobb erőfeszítéssel, sok ember szervezett munkája árán építhetők is fel. Méltók arra, hogy az... Tovább