Napelemes tetőcserép a Terrántól

Napelemes tetőcserép a Terrántól
Az utóbbi évtizedekben egyre inkább előkerült az energiatudatos, fenntartható fejlődés az építőanyagok területén is. Sokáig gondot okozott a napelemes rendszerek a tetőre való integrálása során fellépő plusz súly és akkor még nem is beszéltünk a nem esztétikus megjelenésről. A Terrán az egyik legdinamikusabban fejlődő cég a tetőcserépgyártók körében és elő is rukkolt egy újdonsággal, amely orvosolja a problémát, egyelőre még borsos áron, de a termék elterjedésével és a piaci verseny megjelenésével ez is mérséklődni fog...elolvasom

Bramac Aerolux ultrakönnyű betoncserép

Bramac Aerolux ultrakönnyű betoncserép
Új termék a Bramac Aerolux betoncserép. Egy felújítás során sokszor kerül előtérbe a teherhordó falazatok terhének csökkentése. Egy átlagos kerámia tetőcserép is min. 50 kg/m2 súlyt képvisel, amely jelentősen csökkenthető a tetőfedő anyagok jó megválasztásával. Lehetőség van a különböző könnyűfedések választására. Kompromiszumokkal…. Cserepeslemezt nem akarok! Aki nem szeretne cserepeslemez vagy az egyéb lemez fedések eső közbeni “kopogása” alatt élni, vagy nem szereti a bitumenes tetőmegoldásokat, annak most itt egy új termék, amely annak ellenére, hogy...elolvasom

Fürdőszoba. Hogyan vágjak neki?

Fürdőszoba. Hogyan vágjak neki?
Otthonunk egyik legintimebb helyisége, amelynek több igényt is ki kell elégíteni egyszerre a fürdőszoba. Napjainkban a hagyományos – többnyire szűk – ablak nélküli helyiségeket felváltja a modern, szobaszerűen kialakított fürdő, amely, ha kisméretű is, gondosan megtervezett, beleillik a ház egészének karakterébe, és összhangban van lakóinak életmódjával. A legszembetűnőbb változás az, hogy ahol megengedhető, kiszorul a fürdőszobából a mosás, a szárítás, és áttevődik a mosókonyhába vagy szárítóba. A fürdőszoba tervezésének szempontjai A belső terek tervezésénél –...elolvasom

Építőanyagok a román stílusú építészetben

Építőanyagok a román stílusú építészetben
A románkori építészet alkotásainak falazóanyaga túlnyomó részben kemény, de jól faragható mész- és homokkő. Egyes kőszegény vidékeken, így Itália egyes részein hagyományos, Észak-Németországban kialakulóban van a téglaépítészet. Hazánk néhány vidékén is a kő mellett szintén használtak téglát. A falazóhabarcs jó minőségű mésszel és kőzúzalékos vagy durva homok adalékkal készült. További építőanyagok a román stílusú építészetben Feltételezések szerint esetenként oltatlan meszet kevertek a habarcsba, amely a falazatban oltódott és kötött meg, ezért igen nagy keménységű és időtálló....elolvasom

Hogyan csempézzünk akár saját magunk

Hogyan csempézzünk akár saját magunk
A csempék vékonyágyazatú eljárással történő ragasztása széles körben elterjedt és jól bevált, különösen egyenes és sima falak csempézésénél. A vékonyágyazatú eljárás minőség és tartósság szempontjából egyenértékű a vastagágyazatú eljárással, melynél a csempéket habarcságyba fektetik. Az alap előkészítése A csempék ragasztására szolgáló alap legyen tiszta, sík és teherbíró. A teherbírás itt azt jelenti, hogy az alap olyan szilárd legyen, hogy a felragasztott csempék a szokásos igénybevétel hatására ne váljanak le. Mivel a vakolt felületek felszíne gyakran...elolvasom

Csempézéshez használható ragasztóanyagok fajtái

Csempézéshez használható ragasztóanyagok fajtái
A ragasztót a helyi adottságok és a csempeburkolattal szemben támasztott igények alapján választjuk ki. Az építőanyag- kereskedésekben kapható ragasztókat tulajdonságaik alapján négy csoportba lehet sorolni: Hidraulikusan keményedő (vízzel kötő) ragasztóhabarcsok Hidraulikusan keményednek, azaz a készítésükhöz felhasznált víz egy része vegyileg megkötődik. A gyártmánytól függően eltérő mennyiségű műanyaghányaduk van, ami megkönnyíti a feldolgozást és javítja a rugalmasságot. A ragasztót 10 mm, sőt egyes gyártmányoknál 15 mm rétegvastagságig lehet felhordani. A hidraulikusan keményedő ragasztóhabarcsok szívó hatású, ásványi...elolvasom

Római dór oszloprend

Római dór oszloprend
Megjelenése a toszkán oszloprendhez hasonló, de tagozottabb és nyúlánkabb arányú. Az oszlop magassága 16 méter. A lábazat négyzetes plintoszból és kör alaprajzú tóruszból áll, s keskeny félpálca és lemeztag után negyedhomorlat vezeti át a törzshöz. Az oszloptörzs sudarasodása 1/5 méter. Felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja, A fejezet részei a törzs felől indulva az asztragal, a néha faragással – virágformájú rozettával – díszített nyaktag, a lépcsőződve kiugró hármas lemez, a negyedkörívben kidomborodó echinusz és...elolvasom

A házi tűzhelytől a modern beépített konyháig

A házi tűzhelytől a modern beépített konyháig
A század eleje óta egy helyiség sem változott annyit, mint a konyha. Szerepe van ebben a technikai fejlődésnek, a villamos és gázenergia alkalmazásának, nemkülönben a társadalmi változásoknak, melyek hatására az emberek életmódja is megváltozott. A tűzhely volt a mi mérsékelt égövi időjárási viszonyaink miatt a napi élet középpontja. A többi 1920 körül jutott egy háztulajdonosnak először eszébe, hogy a kis jövedelmű és kis lakással rendelkező családok részére a háztartási munkákhoz modern, higiénikus és praktikus konyhát...elolvasom

Az építőanyagok az építészetben

Az építőanyagok az építészetben
Az építészet rendelkezésére álló természetes vagy mesterséges építőanyagok döntően meghatározzák az építés lehetőségeit s a megjelenést. A történeti építészetben használt természetes építőanyagok a fa, az agyag, illetve a napon szárított agyagtégla és a kő. A mesterséges építőanyagok közül legfontosabb az égetett tégla, illetve az égetett agyag elemek különböző fajtái (pl. a cserép, mázas burkolólapok stb.), a XIX. században jelentőssé vált öntöttvas és üveg, majd később az acél. Természetes építőanyagok A fa, mint építőanyag meghatározza az összeépítés...elolvasom

Az ókori kelet építészete

Az ókori kelet építészete
Az ókori Kelet földrajzilag Elő-Ázsiát, Kisázsiát és Afrika északkeleti vidékét foglalja magában. Ezeken a területeken az i. e. 4. évezredben játszódott le a vérségi kötelékeken alapuló nemzetségi rend felbomlásának s a rabszolgatartó társadalmi rend kialakulásának folyamata. Zsarnokbirodalmak A nagy folyamok mentén az elő-ázsiai Tigris és az Eufrátesz között, s a Nílus völgyében megtelepült népek gazdasági életének alapja a földművelés volt. A terület csapadékban szegény, a termelést csak nagyszabású öntözőrendszerek kiépítésével lehetett biztosítani. A hatalmas munka...elolvasom

A görög korinthoszi oszloprend

A görög korinthoszi oszloprend
A görög építészetben ritkán alkalmazták. Két fő változata alakult ki. Legszebb példáik azokon az athéni emlékeken találhatók, amelyekről a nevüket is kapták: a Szelek tornyán és a Lüszikratész emléken. A korinthoszi oszlopok méretei A Szelek tornya korinthoszi oszloprendjének párkánya a kisázsiai ión párkányhoz hasonló. Az oszlop aránylag zömök, a magassága 16 és 1/2 méter. A törzs kannelurázott – a vájatok szegmensívűek, közöttük borda húzódik s lábazat nélkül közvetlenül az alapsíkon áll. A fejezet 2 méter magas. A törzstől...elolvasom

A görög ión oszloprend

A görög ión oszloprend
A görög ión oszloprendnek két fő változata alakult ki, az attikai és a kisázsiai ión oszloprend. Részleteikben és arányaikban is kissé eltérnek egymástól. Az attikai ión oszloprendben az oszlop magassága 18-19 méter Lábazata egy szélesebb alsó és egy szűkebb felső tóruszból s a kettő között ívesen mélyülő trochiluszból áll, talplemeze nincs. A törzs sudarasodása 1/6 méter felületét 24 félkörű, egymástól bordákkal elválasztott kannelúra tagolja. A fejezet 1 és 1/2 méter magas. A nyaktagot stilizált pálmalevelekhez...elolvasom

A görög dór oszloprend

A görög dór oszloprend
Valamennyi oszloprend közül ez a legzömökebb. Az oszlop magassága kezdetben alig éri el a 8 métert, és a klasszikus korban sem haladta meg a 11 métert. Jellemzője, hogy az oszloptörzs lábazat nélkül, közvetlenül az alépítmény felső síkjára támaszkodik. A felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja. Fejezete tagozás nélküli, négyzetes abakusz-lemezből, íves profilú, kör alaprajzú párnatagból – az echinuszból – és a nyaktagból áll. Az oszlop törzsétől a nyaktagot csak keskeny bemetszés választja el. A...elolvasom

Föld és növényi anyagú építmények az őskorban

Föld és növényi anyagú építmények az őskorban
Feltételezhető, de nem bizonyított, hogy az ősember kultikus szertartásokon kívül lakóhelyül is használta a barlangokat. Azt azonban a régészeti kutatások már bebizonyították, hogy olyan területeken, ahol nem voltak barlangok, az emberek első épített lakóhelyei mesterségesen létrehozott alkotások voltak. Ezek az építmények a természet kínálta anyagokból (sásból, nádból, vesszőből, agyagból) épített hajlékok, földbe vájt alvógödrök voltak. Fejlettebb építmények voltak az alvógödrök fölé emelt lomb- vagy bőrsátrak és a mai csőszkunyhók megfelelői, a földkunyhók. Építmények az őskorból...elolvasom

Cölöpházak az őskorban

Cölöpházak az őskorban
Sajátos fejlődést indítottak el a különleges természeti adottságok az újkőkor idején: a mocsaras vidékeken és tavak mellett megjelentek a faszerkezetű, cölöpökön álló, négyszög alaprajzú épületek. A bronzkorban ez az építési mód egyre jobban elterjedt. Az Oka folyó partján, a Genfi-tó mellett és másutt találhatók ilyen épületek. Észak-Európa (Dánia, Német- és Lengyelország, Anglia, stb.) sok helyén síkvidéki faházak épültek. Állatokat is tartottak az őskori cölöpházakban A cölöpökre épült és a síkvidéki faépületeknek is lényeges vonzása, hogy...elolvasom

Építőanyagok Mezopotámia építészetében

Építőanyagok Mezopotámia építészetében
Mezopotámia – főként a déli részén kőben igen szegény. Az építészet alapvető anyaga ezért a tégla lett. A lakóházak s többnyire a monumentális alkotások is napon szárított  agyagtéglából épültek, de ismerték s alkalmazták az égetett téglát is. Fát elsősorban a lefedésnél, a síkfödémekhez használtak. Ezek mellett jelentős anyag volt a bitumen. Használták szigeteléshez, nagyobb szilárdságot igénylő falazatoknál abba rakták a téglát s azzal ragasztották fel a burkolatok díszítőelemeit. Oszlopot vagy pillért alig használtak Az alátámasztó szerkezet...elolvasom

Építőanyagok a reneszánsz építészetben

Építőanyagok a reneszánsz építészetben
A reneszánsz idején az előbbi korokban is meglevő építőanyagokat használták. A falazatok anyaga általában tégla, s abból épültek többnyire a boltívek, a boltozatok is. Az oszlopokat, díszesebb párkányokat, nyíláskereteket rendszerint kőből faragták. Gyakran alkalmazzák a követ téglafalazatok burkolataként. Egészében kőből, kváderfalazattal ritkán építenek. Egyes területeken, pl. Velencében a homlokzatokat mintában rakott színes márványburkolat díszíti. Gyakran alkalmaztak kovácsoltvasat Bolognában és Észak-Itália egyes helyein a tagozatok (pilaszterek, párkányok, keretek) sablonnal készült terrakotta elemek. A téglafelületet többnyire vakolták,...elolvasom

Magyar népi háztípusok és tüzelőberendezések

Magyar népi háztípusok és tüzelőberendezések
A parasztházakat tanulmányozó néprajzkutatók régebben öt, újabban egyre inkább csak négy háztípust különböztetnek meg a magyar nyelvterületen. Rendszerezésük alapja a ház tüzelőberendezése és alaprajza. Ezért az olyan házak, amelyeket külső képük és díszítésük alapján különböző típusúnak vélünk, régi tüzelőberendezésük, esetleg elődeik tüzelőberendezése alapján egy típusba tartoznak. A magyar ház a XX. században annyira egységesült, hogy a régi stílusú házak öt, illetve négy típusa ma már csak művelődéstörténeti emléknek tekinthető. Középmagyar vagy alföldi magyar népi háztípusok...elolvasom

Kőépítmények az őskorban

Kőépítmények az őskorban
Más építészeti alkotások jöttek létre olyan területeken, ahol helyben vagy attól nem túl nagy távolságra építmények emelésére alkalmas kőanyag állt rendelkezésre. Az ősközösségben élt törzsek kőanyagú építményei között találunk először olyan alkotásokat, amelyeket kultikus célra emeltek. Az őskor embere hamar felfedezte, hogy ezek tartósabbak, maradandóbbak. Még ha nagyobb erőfeszítéssel, sok ember szervezett munkája árán építhetők is fel. Méltók arra, hogy az ősök, a szellemek, az istenségek tiszteletére szolgáljanak. Az első kő építmények 2 részre csoportosíthatók Európában...elolvasom

Építőanyagok az ókori görög építészetben

Építőanyagok az ókori görög építészetben
A görög őskor építészete sok tekintetben rokon az égei kultúrával, így építőanyagaik is azonosak. Alapozáshoz terméskövet, falazáshoz szárított, égetetlen agyagtéglát használtak. Az archaikus korban ezt fokozatosan felváltja a helyszínen vagy a környéken fellelhető, jól faragható mészkő. A díszítőelemek, szobrászati részletek kezdetben égetett agyagból, színesre festve készültek, és csak később faragták ezeket kőből. Elterjedt a márvány használata A klasszikus korban terjed egyre inkább a híres görög márványfajták, az Athén környéki pentelikoni, himéttoszi, illetve a szigetvilágbeli, főleg...elolvasom