A ragasztót a helyi adottságok és a csempeburkolattal szemben támasztott igények alapján választjuk ki. Az építőanyag- kereskedésekben kapható ragasztókat tulajdonságaik alapján négy csoportba lehet sorolni:
Hidraulikusan keményedő (vízzel kötő) ragasztóhabarcsok
Hidraulikusan keményednek, azaz a készítésükhöz felhasznált víz egy része vegyileg megkötődik. A gyártmánytól függően eltérő mennyiségű műanyaghányaduk van, ami megkönnyíti a feldolgozást és javítja a rugalmasságot. A ragasztót 10 mm, sőt egyes gyártmányoknál 15 mm rétegvastagságig lehet felhordani. A hidraulikusan keményedő ragasztóhabarcsok szívó hatású, ásványi eredetű alapon végzett fal- és padlócsempézéshez alkalmasak. A kellő szilárdság eléréséhez a frissen lerakott csempéket csak két-három nap elteltével szabad fugázni. Ha a burkolt felületet gyorsabban kívánjuk fugázni vagy hamarabb akarunk azon járni, használjunk gyorskötő ragasztót. Különleges műanyag adalékok hatására annak már három óra múlva olyan szilárdsága van, hogy a csempéket terhelni lehet. A gyorskötő ragasztót különösen javításokhoz, lakott helyiségekben végzett csempézéshez és hideg időben végzett munkához alkalmazzuk.
Ha az alap kevésbé szívóképes vagy különösen nagy terhelésre kel számítani, például padlófűtés esetén, akkor a ragasztó tulajdonságait műanyag adagolásával vagy rugalmas emulzióval javítani lehet.
A ragasztóhabarcs elkészítése: a ragasztóhabarcsokat poralakban, zacskókban vagy zsákokban szállítják és használat előtt vízzel kell azokat elkészíteni. Ehhez szórjuk a ragasztóhabarcsot egyenletesen egy vizesvödörbe. Simítóláppal vagy a fúrógépbe fogott keverőszárral erősen keverjük meg, míg sima csomómentes pépet nem kapunk. Feldolgozás előtt a ragasztót még egy fél óráig „érleljük”, még egyszer erősen keverjük át, ezután a ragasztóhabarcs használatra kész.
Rugalmas ragasztók
A rugalmas ragasztók hidraulikusan keményedő ragasztók, nagy diszperziós adalék- hányaddal. A ragasztóhabarcs javító műanyag adalékkal való fenti kombinációja tulajdonképpen már ebbe a csoportba tartozik. A rugalmas ragasztók száradás után nagyon rugalmasak és víztömörek. Így a ragasztást és a tömítést egyetlen művelettel elintézhetjük.
Ezeket akkor használjuk, ha a tartószerkezet kisebb mozgásokat végezhet, például forgács-, bútor- vagy YTONG-lapokra száraz esztrichre, gipszvakolatra vagy egyéb hasonló alapra burkolunk.
Diszperziós ragasztók
A diszperziós ragasztók műanyag diszperziók használatra alkalmas keverékei. A hidraulikus ragasztókkal ellentétben vizet nem tudnak megkötni. A diszperziós víz leadása révén, tehát száradással keményednek. Az alapnak vagy a lerakandó csempéknek ezért szívóképesnek kell lenniük és lehetővé kell tenniük a víz bediffundálását. A diszperziós ragasztók – a hidraulikusan keményedő ragasztóhabarcsokhoz hasonlóan – szívóképes, ásványi eredetű alapon végzett fali- vagy padlócsempézéshez alkalmasak. Ezenkívül hő- és hangszigetelő lapokat, parafalapokat és egyéb anyagokat is lehet ragasztani.
Epoxidgyanta ragasztók
Ezek kétkomponensű ragasztók, amelyeket a kötőanyagból és a keményítőből közvetlenül a feldolgozás előtt kell összekeverni. A kikeményedés vegyi reakció hatására következik be. Az epoxidgyanta ragasztókat különleges esetekben használjuk ragasztásra és fugázásra, ha a burkolat agresszív anyagok, például savak és lúgok hatásának van kitéve.