Építőanyagok az ókori Egyiptomban

Építőanyagok az ókori Egyiptomban

A Nílus völgyében bőségesen rendelkezésre álló sokféle kőanyag, olyan építészeti tapasztalatok megszerzését indította el, amelyek az európai építészet alakulására is nagy hatással voltak. A növényi és földanyagok használatáról itt tértek át először a kő szakszerű megmunkálását igénylő építésre. Az emberiség történetében itt értek el először magas színvonalat a kő megmunkálásában és pontos faragásában, csiszolásában.

Az első kőépületek az ókori Egyiptomban születtek

Az ókori Egyiptomban építettek először pontosan illesztett kőtömbökből nagy tömegű teherhordó falakat, készítettek kőből áthidalógerendákat, födémeket s alátámasztó oszlopokat. A kő mellett nem hagytak fel a föld-és növényi anyag felhasználásával sem. Egyiptom építészetében figyelhető meg először, hogy az épület rendeltetésétől függően választották meg az építési anyagok. A kultikus épületek (templomok, halotti épületek) és az igényes lakóépületek (paloták) kőből, az egyszerűbb épületek (falusi és mezőgazdasági épületek) általában vert falból, vályogtéglából, fából, nádból, sásból épültek. Egyiptomban azonban nem értek el a vályogtégla építészet fejlődésében olyan eredményeket, mint Elő-Ázsiában. Ez az eltérő fejlődés természetes, hiszen Egyiptomban az építésre is alkalmas folyami iszap drága kincs, termőtalaj volt.

A Nílus ártere és az “örök kő”

A termőterülettel való ésszerű és nagyon szigorú gazdálkodásra jellemző, hogy a Nílus két partján elterülő öntözhető sávot a mezőgazdálkodáson kívül másra nem vették igénybe. A településeket és az ugyancsak nagy területet elfoglaló nekropoliszokat (a holtak városait) is ezen kívül, már a sivatagban létesítették. Az egyiptomi társadalom hiedelemvilágában a halottkultusz a legősibb időktől kezdve középponti helyet foglalt el. Érthető tehát, hogy azt az építőanyagot, amelyet ők “örök kő”-nek neveztek, és amely bőven állt rendelkezésükre, szívesen alkalmazták a halottak emlékének megőrzésére emelt épületekhez.

Kheopsz fáraó piramisa előtérbe a Szfinxel
Az “örök kőből” épült épületek némelyike még ma is csodálatba ejti az embereket

Hasonló utat követtek a többi vallású célú és a reprezentatív épületek esetében is. A fennmaradt monumentális alkotások bő lehetőséget kínálnak az egyiptomi építészet szerkezeti megoldásainak, sőt építéstechnológiájának a tanulmányozására. Korábban kisebb, később nagyobb kőtömbökből szárazon habarcs nélkül építkeztek. Az alárendeltebb épületek nagy vastagságú falai kéregfalak voltak, hitványabb anyagú falmaggal. Az igényesebb épületek falazata finoman összecsiszolt, pontosan illesztett kőtömbökből készült. Érdekes módon az egyiptomi épületek falai mindvégig megőrizték az ősi, agyagból tömött falak formai jellegzetességét, azt, hogy lefelé vastagodtak. Az így létrejött ferde külső síkú falak és az ezekből épített tömegek is hozzájárultak az egyiptomi épületek monumentális hatásához.

Neked ajánlom