Rozettaszerű dísz a korintoszi és a kompozit oszlopfő abakuszán.
Tovább
Ablak: az ablak az épület külső határoló falán kialakított, fényáteresztő réteggel elzárható nyílás, amelynek alakja stílusonként változik. Világításra és szellőzésre szolgál. Többnyire nyitható, üvegezett szárnyakkal. Általában fából, műanyagból és alumíniumból készítik. Az ablakok minőségi követelményei Az ablakoknak napjainkban magas követelményeknek kell megfelelniük. Egyrészt illeszkedniük kell az épület stílusához, ugyanakkor meg kell felelniük a magas technikai és minőségi követelményeknek is. Az ismert – minőségi tanúsítvánnyal forgalmazott – gyártók...
Tovább
Ablakbéllet: az ablaknak a külső és belső falsík közé eső, az ablakot belülről, a nyílás felől határoló része. Például a borított ácstok béléssel.
Tovább
Ablakerkély: a homlokzat síkjából kiemelkedő ablak. Többnyire konzolosan előreugró könyöklőpárkány tartja, felül szélesen előrelépő szemöldökgerenda zárja le. Ablakerkély fotók Összegyűjtöttem néhány képet ablakerkélyekről, hogy könnyebben lehessen elképzelni, hogy miről is van szó.
Tovább
Az ablaknyílás általában kőből, vakolatból, téglából, a beltérben fából készült plasztikus keretelése.
Tovább
Ablakkönyöklő: az ablaknak a homlokzat síkjából kiemelkedő tagozattal (külső párkánnyal) megoldott alsó vízszintes határolóeleme. Újabban általában lemez vagy műkő (műmárvány) fedi. (ablakpárkány)
Tovább
Ablakkosár: a falsík elé ugró, alul domborúan előre ívelő, öblösödő, többnyire díszes védő vasrács.
Tovább
Ablakkötény: az ablakkönyöklő alatt elhelyezett domború vagy homorú dísz, díszmező.
Tovább
Ablakköz: két szomszédos ablak közé kialakított homlokzati vagy belső felület.
Tovább
Ablakmellvéd: falazat a padló és az ablakkönyöklő között.
Tovább
Ablakmélyedés: vastag falban az ablaknyílás belső oldalán kialakított fülkeszerű beugrás a padlótól vagy a könyöklőtől az ablak legmagasabb pontjáig.
Tovább
Ablakosztó: az ablaknyílásokat függőleges vagy vízszintes irányban megosztó, kőből, fából készült, rendszerint díszítés nélküli elválasztó elem. Készülhet a falazatban, a keretelésen, a tokszerkezeten és a szárnyon.
Tovább
Ablakrézsű: az ablakbéllet ferde, rézsűs kiképzése. Vastag falakban ki- és befelé egyaránt kiképezték, így az ablak a fal közepére, a legszűkebb keresztmetszetű helyre került. Leggyakrabban a románkori és gótikus épületeken alkalmazták.
Tovább
Az ablakok mint azonos építészeti elemek horizontális rendjében megnyilvánuló szabályosság.
Tovább
Az ablak üvegezett, pántokon forduló, nyitható-csukható része.
Tovább