Az építészettörténet segédtudománya, amely az egyes korok jellegzetes építészeti alakzatainak, tagolóelemeinek sajátosságait, együttes szereplésük törvényszerűségeit tanulmányozza. Mindezzel segítséget ad stíluskritikai vizsgálatokhoz, és megteremti az épületek leírásának egzakt módszerét. Az építészettörténetnek a művészettörténet más ágaival ellentétben kronológiailag rendszerezett alaktana van.
Más néven: morfológia.