Általában kb. 1600 és 1750 között virágzott korszak, határai azonban országonként eltérőek. Mind egyházi, mind a világi építészetben nagy szerepet kapott a reprezentáció. A tereket nem elkülönülten, hanem sorbafűzve, egyre fokozódó hatást kifejtve alakította. A dinamikus mozgással teli formákat kedvelte, ezért a b alaprajz gyakran ovális, a falfelület hullámzó, az oszlopok csavartak. A hatás kedvéért a méretek fokozódnak és az összes művészeti műfaj egységre lép, hogy dekoratív, festői fény-árnyékhatású, meglepetést vagy eksztatikus elragadtatást keltő épületet, belső teret teremtsen.
Barokk építészet
