Az emelet magasságában a homlokzatsík vagy épületsarok elé ugró, konzolos alátámasztású, henger, illetve négy vagy sokszöghasáb alakú határoló felületekkel zárt, mellvédmagasság felett ablakokkal áttört és fedett építmény, a mögöttes helyiség térbővítménye. Középkori változata az erkélyszentély.