Görög dór oszlop

A görög dór oszloprend

Valamennyi oszloprend közül ez a legzömökebb. Az oszlop magassága kezdetben alig éri el a 8 métert, és a klasszikus korban sem haladta meg a 11 métert. Jellemzője, hogy az oszloptörzs lábazat nélkül, közvetlenül az alépítmény felső síkjára támaszkodik. A felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja. Fejezete tagozás nélküli, négyzetes abakusz-lemezből, íves profilú, kör alaprajzú párnatagból – az echinuszból – és a nyaktagból áll. Az oszlop törzsétől a nyaktagot csak keskeny bemetszés választja el.

A görög dór oszlopok fejlődése

Kezdetben a törzs nagyon erősen sudarasodott s a lendületesen kihajló echinusz alatt a nyaktagot levélsor díszítette. A klasszikus korban a sudarasodás 1/5 méterre mérséklődött, az echinusz Íve a 45 fok felé közelítve finomabbá vált s a nyaktagról elmaradt a levélsor, helyét a bemetszésen átfutó kannelúrák foglalták el.

A gerendázat, a párkány háromrészes. Az architráv síkja tagolatlan, fölül kiskiülésű lemez zárja le. Fölötte húzódik a dór párkány legjellegzetesebb eleme, a fríz. Az 1 és az 1/2 méter magasságú sávban kiugró táblák s négyzetes mélyebb mezők váltakoznak. A két egész és a sarkokon két fél vájattal tagolt tábla a triglif, a mélyebb mező a metópa. Kiosztásuk és a méretük meghatározott. A triglif szélessége 1 méter, s mindig az oszlop tengelyvonalába s az oszlopok közötti táv felére került egy.

A tagozás hangsúlyát fokozta még tovább az, hogy az architráv zárólemezére minden triglif alá cseppekkel díszített kis lemez illeszkedik, s fölötte is, a függőlemez ferde alsó síkján csepp-díszes tábla helyezkedik el.

A geiszon alsó tagja vízorral kiképzett függőlemez, a koronázótag egy a szabályostól eltérő profilú dór szima. Közöttük kis dór kimából és lemezből álló átvezető tagozat húzódik.

A dór oszloprend a legkisebb részletében is következetessé kifejlesztett, törvényszerűen összefüggő formarendszer. A triglifek és a metópák kiosztása pontosan megszabja az oszlopok tengelytávolságát. A tengelyköz két fél és egy egész triglif, valamint két metópa szélességével egyenlő, vagyis 5 méter. Ez a távolság egy homlokzaton csak a sarokoszlopoknál változik. A fríz két végén a triglifek az oszlop tengelyéből eltolódva a sarokra kerülnek, ebből adódóan a sarokoszlopoknál a tengelytávolság 4 és 1/2 méter

Őskori ház rekonstrukció Previous post Föld és növényi anyagú építmények az őskorban
Görög ión oszlopfő Next post A görög ión oszloprend