A magas ill. közti szöghatár az éghajlati és a fedés jellemzőitől eltérő, kb. 15-25°. A lapostetők fedése vízhatlan, a magastetők héjalása csupán vízzáró kell legyen: annyi csapadék juthat át a felületen, amennyit a tetőtérből károkozás nélkül, átszellőztetéssel, párolgással eltávolítható. A beépített, ill. kis hajlású tetőknél az alátéthéjazattal – tetőfólia – vagy szilárd ajzatra (pl. deszkázat) fektetett szigetelőlemezzel oldható meg. A vízzárást döntően befolyásolja a tetőfedő elemek egymásra takarásának módja, mértéke: az átfedés. Számításoknál figyelembe vehető legkisebb és legnagyobb tetőterhelési értékek.
A magastetők terhei:
- Meteorológiai: szél, hó
- Héjazat: fedés, lécezés, deszkázat
- Fedélszék saját súlya
- A tetőtér beépítés többletterhei: hőszigetelés, burkolat
- A szél és hóterhek, továbbá a fedélszék és a burkolatok súlyának összegéhez viszonyítva a fedés súlya csupán a tetőre nehezedő terhek16-26%-a, vagyis a héjazat súlya nem döntő a tetőszerkezet méretezésénél!
A határoló szerkezetbe beépített anyagok tömegének növelése javítja annak hőcsillapítását (a külső hőmérséklet változások késleltetését) így csökkenhet a tetőtér nyári felmelegedése. Ezért is kedvezőbb a nagyobb tömegű cserép.
Alap betoncserepek: 43-45 kg/m2 Hódfarkú és Téglány betoncserepek: 82-89 kg/m2
A kellő súlyú tetőfedő anyag előny, mivel viharban egy átlagos tetőt érő szél-szívóhatás kb. 40-50 kg/m2.
Nagyobb tömegű tetőszerkezet
= Jobb hőcsillapítás
= Nagyobb viharállóság
= Jobb hangszigetelés