Füst

Miért veszélyes a füst és hogyan ismerjük fel a veszélyt?

E kérdés megválaszolásához is maradjunk a gáztüzelésnél, ugyanis a szilárd tüzelés füstgázának visszaáramlása egyszerűen és azonnal felfedezhető átláthatatlansága és csípős szaga következtében. A földgáz viszont – mint jól tudjuk – zömében metán (CH4), ami szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. A gáz égésterméke tehát színtelen szagtalan, legalábbis az emberek többsége számára. A nagy veszélyt azután nem is a CO2 jelenti, hanem a szén-dioxid tartalmú égési levegő miatt keletkező szén-monoxid, ami szintén színtelen szagtalan, viszont nagyon erős vérméreg. Az emberek többsége sajnos nem tesz különbséget CO és a CO2 között, pedig a borászok pontosan tudják, hogy a szén-dioxid nehezebb a levegőnél, ezért kell a térdünknél tartott, égő gyertyával lemenni a pincébe. A szén-monoxid viszont könnyebb, mint a levegő, ráadásul éghető gáz, ezért jelenlétét ne égő gyertyával akarjuk kimutatni.

Honnan ismerhető fel a veszélyhelyzet?

Magyarországon sajnálatosan nagyon sok a rossz kémény, mivel évtizedeken át (az úgynevezett IKV időkben) nemigen foglalkoztak a karbantartással, felújítással. A helyzetet pedig tovább rontotta a korszerű gáztüzelés robbanásszerű elterjedése. A gáz égéstermékének lényegesen alacsonyabb kilépő hőmérséklete és magasabb vízgőztartalma okozta a kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, ezáltal a téglák bedőlhetnek, megnehezítve, megakadályozva az égéstermék távozását.

Legyünk tehát óvatosak, ha családtagjainkat gyakran rejtélyes fejfájások gyötrik. Hívjunk kéményseprőt, vagy ellenőrizzük az áramlásbiztosítónál egy vékony papírdarabbal, égő gyertyával az áramlás irányát, és ha ez nem a kémény felé mutat, hívjunk szakembert. Az égéstermék visszaáramlása kimutatható az áramlásbiztosító rácsához tett tükörrel is, ugyanis a tükör felületén kondenzálódik az égéstermék vízgőztartalma, amitől bepárásodik az. Tudni kell, hogy nyáron – a kisebb hőmérséklet különbség miatt – kisebb a huzat, tehát ez a veszélyesebb állapot, azonban mivel általában nyitva vannak az ablakok, ezért kevesebb a baleset. Az ellenőrzéseket ilyenkor is célszerű elvégezni, mert a nyár, a kora ősz a felújítás, a karbantartás ideális ideje is.

A megfelelő állapot

Itt kell szólni a tüzelőberendezések megfelelő állapotban tartásának felelősségéről is. Sajnos kevesen tudják, hogy ez a gázkészülékek üzemeltetőinek feladata. Ma már egyre többen akkor is elviszik az autójukat szervizbe, ha amúgy semmi baja sincs, azonban hosszabb útra készülnek. Javaslatom szerint tekintsük a fűtési szezont egy ilyen “hosszabb útnak” gázkészülékünk szempontjából.

Kéményhuzat
Napjainkban a kandallók reneszánszának lehetünk tanúi, azonban sokan megfeledkeznek arról, hogy a kandalló is tüzelőberendezés, azaz csak akkor működhet hibátlanul és biztonságosan, ha az égési levegő ellátását megoldottuk. Az újabban alkalmazott zárt kandallók esetében valamivel egyszerűbb a helyzet, míg a nyitott kandallók rendkívül érzékenyek az égési levegő ellátására és a szükséges kéménykeresztmetszet meglétére is. Ezért azután utólag legtöbbször már csak “üvegajtón” át élvezhetjük a pattogó tűz látványát. Bár szakember bevonása ilyen esetben is sokat segíthet, mivel a piacon már kapható olyan, a kémény tetején elhelyezhető ventilátor, mely a kisebb keresztmetszeten át is biztonságosan oldja meg az égéstermék szabadba vezetését. Még ilyen, mesterséges égéstermék-elvezetés esetén sem használhatók azonban a fokozott légzárású ajtók és ablakok. Az se tévesszen meg senkit, ha a nappali légtere “igen nagy”, ez ugyanis legfeljebb a visszaáramlás bekövetkeztének időpontját késlelteti.

Új épület tervezésekor ajánlatos átgondolni, szól-e valami a zártégésterű készülékek alkalmazása ellen, hiszen ezzel az egyszerű döntéssel több más probléma is megoldhatóvá válik. Az energiatakarékosság szempontjából például célszerű a fokozott légzárású nyílászárók használata, ami nyíltégésterű gázkészülék esetén tiltott. Ugyanígy tiltott ez utóbbi esetben az elszívó ventilátorok és ezek között is elsősorban a konyhai elszívóernyő használata, ugyanis az égési levegő-ellátás megoldatlansága esetén megfordulhat a kéményben az áramlás iránya. Ilyenkor tehát a konyhai elszívóernyő juttatná a szabadba az égésterméket, de előtte a teljes mennyiséget átszívná a lakótéren.

Kémény

Meglévő épületekben ma már csak akkor kap valaki állami támogatást a nyílászárók cseréjére, ha szakértővel igazoltatja, hogy a gázkészülékek égési levegő-ellátásának megoldása biztonságos. Az ábrán látható légbevezetők számának és elhelyezésének meghatározása épületgépész tervezői feladat, hiszen egy jószándékú laikus még azt sem tudja, hogy a gázkészülék milyen légmennyiséget igényel, a légbevezetők karakterisztikájáról már nem is szólva. Nyíltégésterű tüzelőberendezésekhez pedig olyan levegő bevezetőkre van szükség, melyekben egy távtartó gyűrű megakadályozza a teljes lezárást, tehát ezeket a készülékeket a minimálisan átbocsátott térfogatáram alapján kell kiválasztani.

Kémény

Jó megoldást jelenthet az olyan szellőző-berendezés betervezése, amely a friss levegő bejutását is gépi módon valósítja meg, tehát nem okoz depressziót az épületben . Ilyen berendezés alkalmazására zárt égésterű gázkazán esetén is szükség lehet, igaz elsősorban a penészesedés megakadályozása, másodsorban pedig a kellemes komfort érdekében.

Magastető Previous post A magas tetők jellemzői
Szamosújvár Next post Az erdélyi Szamosújváron átadták a szórványgimnáziumot