Római dór oszloprend

Római dór oszloprend

Megjelenése a toszkán oszloprendhez hasonló, de tagozottabb és nyúlánkabb arányú. Az oszlop magassága 16 méter. A lábazat négyzetes plintoszból és kör alaprajzú tóruszból áll, s keskeny félpálca és lemeztag után negyedhomorlat vezeti át a törzshöz. Az oszloptörzs sudarasodása 1/5 méter. Felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja, A fejezet részei a törzs felől indulva az asztragal, a néha faragással – virágformájú rozettával – díszített nyaktag, a lépcsőződve kiugró hármas lemez, a negyedkörívben kidomborodó echinusz és a lemeztagos kimával záródó abakusz.

Római dór oszloprend – A párkány hármas osztású

Magassága az oszlopmagasság negyede, tehát 4 méter. Ebből 1 méter az egyszerű lemezzel lezárt architráv és külön-külön 1 és 1/2 méter a fríz és a geiszon. A frízt négyzetes metópákkal váltakozva triglifek tagolják az oszlopokhoz igazodva úgy, hogy az oszlop tengelyvonalába mindig triglif kerül. A görögtől eltérően a római dór rendben a triglifek az oszlopköz távját harmadolják vagy – ha oszlopszék is van, s a magasság arányában az oszlopköz is nő – negyedelik. A triglifek alatt az architráv zárólemezén cseppdíszes lemeztag függ s cseppekkel képzett mező vagy kiugró tábla helyezkedik el fölöttük a függőlemez alsó síkján is.

A geiszon alsó szakaszán a támasztótagozat kimára ültetett fogsor. Afölött nyúlik előre a vízorral kiképzett függőlemez, amelytől kima vezet át a koronázótagként alkalmazott negyedhomorlathoz.

Az oszlopszék magassága 5 és 1/3 méter. Lábazatán a talplemez fölött bukókima van. A párkány hármas tagolású. A koronázótag lemezzel záródó negyedpálca, a középső tag vízorral kiképzett függőlemez, az alsó tag egy kima

Neked ajánlom