Szecesszió, arányos fejlődés és az építészet joga

Kecskemét 2 temploma

Szecesszió, arányos fejlődés és az építészet joga az idei témái a Kecskeméten zajló XXI. Országos Főépítészi Konferenciának. Az építész szakma rangos fórumán mintegy százhetven szakember vesz részt. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a konferenciához a kecskemétiek is számos érték bemutatásával járulhatnak hozzá. Az elmúlt években a település dinamikus fejlődésen ment keresztül. A változásban óriási szerepe volt az építészeknek, az épített környezet használhatósága, harmóniája és szépsége ugyanis az itt lakók hangulatát nagyban befolyásolja.

Nem szabad megfeledkezni a kultúráról

Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke hangsúlyozta: a konferencia alkalmat biztosít az önkormányzatoknak tanácsokat adó főépítészeknek az aktuális kérdések megvitatására. A szecesszió fellegvárában adott a téma, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az elmúlt évszázadok során hagyományos kisvárosból kinőtt település fejlesztése, fejlődése mennyire arányos.  A jogszabályok, valamint az anyagi és gazdasági megfontolások mellett ugyanis nem szabad megfeledkezni a kultúráról sem. Az építészeti és a környezetkultúra, a településkép, a harmonikus és esztétikus környezet ugyanis rendkívüli hatással van az ember lelkiállapotára, életére.

A várost élő organizmus

A konferencia témáit szerteágazónak és sokrétűnek nevezte Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. Kiemelte: a szecesszió díszítéseiben a növényi ornamentikához nyúlt és a természethez közelítés az egész világképében jelentős szerepet töltött be. A várost élő organizmushoz hasonlítva hangsúlyozta: egy növény mindig arányosan fejlődik. Ez alapján a társaság a településeknek is azt javasolja, hogy fokozatos, előrelátó, ugyanakkor sokrétű fejlesztésben gondolkodjanak.

Az építészet jogáról elmondta: egy olyan korban élünk, ahol a településtervezéssel és építésüggyel kapcsolatos jogszabályok felborulni látszanak, ezért fontos a távlati tervekről való tájékozódás a jelenlegi kormányzattól. Körmendy Imre kiemelte: a főépítészek feladatát az építészeti és települési értékek feltárásában és bemutatásában látja, valamint az arányos településfejlesztés értelmének felismerésében és alkalmazásában. Végezetül megjegyezte, az építészet célját ne a szépség határozza meg, hanem a működőképesség, az ésszerűség és a törvény előtti egyenlőség.

Többségében települési főépítészek vesznek részt

Az augusztus 24. és 26. között zajló XXI. Országos Főépítészi Konferencián többségében települési főépítészek vesznek részt, de a szervezők építésügyi előadókat, építéshatósági szakembereket, állami főépítészeket és minisztériumi előadókat is meghívtak. A háromnapos találkozón a szakmai előadások mellett vitafórumra is lehetőség nyílik, a délutáni szekcióüléseken pedig kisebb csoportokban beszélik át az egyes témákat. Az utolsó napot munkaértekezlet és a vándorzászló átadása zárja. A mintegy százhetven fő részvételével zajló tanácskozáson átadják a főépítészi életműdíjat, Az év főépítésze díjat, valamint a köztérmegújítási nívódíjat is.

MTI