Építőanyagok a román stílusú építészetben

Építőanyagok a román stílusú építészetben
A románkori építészet alkotásainak falazóanyaga túlnyomó részben kemény, de jól faragható mész- és homokkő. Egyes kőszegény vidékeken, így Itália egyes részein hagyományos, Észak-Németországban kialakulóban van a téglaépítészet. Hazánk néhány vidékén is a kő mellett szintén használtak téglát. A falazóhabarcs jó minőségű mésszel és kőzúzalékos vagy durva homok adalékkal készült. További építőanyagok a román stílusú építészetben Feltételezések szerint esetenként oltatlan meszet kevertek a habarcsba, amely a falazatban oltódott és kötött meg, ezért igen nagy keménységű és időtálló....elolvasom

Római ión oszloprend

Római ión oszloprend
A római oszloprendek közül ez áll legközelebb a görög elődjéhez, arányaiban és részleteiben a kisázsiai ión rendhez hasonló. Az oszlop magassága 18 méter. Lábazatán a négyzetes talplemez fölött a trochiluszt középen kettős félpálca osztja. A felső tag félkör metszetű, a törzshöz lemezzel és negyedhomorlattal kapcsolódó tórusz. Az oszloptörzs sudarasodása 1/6 méter. Felületét 24 félkörívű, egymástól bordákkal elválasztott kannelúra tagolja. Római ión oszloprendben a geiszon alsó tagja egy kima A fejezet két jellegzetes része az asztragal...elolvasom

Római dór oszloprend

Római dór oszloprend
Megjelenése a toszkán oszloprendhez hasonló, de tagozottabb és nyúlánkabb arányú. Az oszlop magassága 16 méter. A lábazat négyzetes plintoszból és kör alaprajzú tóruszból áll, s keskeny félpálca és lemeztag után negyedhomorlat vezeti át a törzshöz. Az oszloptörzs sudarasodása 1/5 méter. Felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja, A fejezet részei a törzs felől indulva az asztragal, a néha faragással – virágformájú rozettával – díszített nyaktag, a lépcsőződve kiugró hármas lemez, a negyedkörívben kidomborodó echinusz és...elolvasom

Az építőanyagok az építészetben

Az építőanyagok az építészetben
Az építészet rendelkezésére álló természetes vagy mesterséges építőanyagok döntően meghatározzák az építés lehetőségeit s a megjelenést. A történeti építészetben használt természetes építőanyagok a fa, az agyag, illetve a napon szárított agyagtégla és a kő. A mesterséges építőanyagok közül legfontosabb az égetett tégla, illetve az égetett agyag elemek különböző fajtái (pl. a cserép, mázas burkolólapok stb.), a XIX. században jelentőssé vált öntöttvas és üveg, majd később az acél. Természetes építőanyagok A fa, mint építőanyag meghatározza az összeépítés...elolvasom

Az ókori kelet építészete

Az ókori kelet építészete
Az ókori Kelet földrajzilag Elő-Ázsiát, Kisázsiát és Afrika északkeleti vidékét foglalja magában. Ezeken a területeken az i. e. 4. évezredben játszódott le a vérségi kötelékeken alapuló nemzetségi rend felbomlásának s a rabszolgatartó társadalmi rend kialakulásának folyamata. Zsarnokbirodalmak A nagy folyamok mentén az elő-ázsiai Tigris és az Eufrátesz között, s a Nílus völgyében megtelepült népek gazdasági életének alapja a földművelés volt. A terület csapadékban szegény, a termelést csak nagyszabású öntözőrendszerek kiépítésével lehetett biztosítani. A hatalmas munka...elolvasom

A görög korinthoszi oszloprend

A görög korinthoszi oszloprend
A görög építészetben ritkán alkalmazták. Két fő változata alakult ki. Legszebb példáik azokon az athéni emlékeken találhatók, amelyekről a nevüket is kapták: a Szelek tornyán és a Lüszikratész emléken. A korinthoszi oszlopok méretei A Szelek tornya korinthoszi oszloprendjének párkánya a kisázsiai ión párkányhoz hasonló. Az oszlop aránylag zömök, a magassága 16 és 1/2 méter. A törzs kannelurázott – a vájatok szegmensívűek, közöttük borda húzódik s lábazat nélkül közvetlenül az alapsíkon áll. A fejezet 2 méter magas. A törzstől...elolvasom

A görög ión oszloprend

A görög ión oszloprend
A görög ión oszloprendnek két fő változata alakult ki, az attikai és a kisázsiai ión oszloprend. Részleteikben és arányaikban is kissé eltérnek egymástól. Az attikai ión oszloprendben az oszlop magassága 18-19 méter Lábazata egy szélesebb alsó és egy szűkebb felső tóruszból s a kettő között ívesen mélyülő trochiluszból áll, talplemeze nincs. A törzs sudarasodása 1/6 méter felületét 24 félkörű, egymástól bordákkal elválasztott kannelúra tagolja. A fejezet 1 és 1/2 méter magas. A nyaktagot stilizált pálmalevelekhez...elolvasom

A görög dór oszloprend

A görög dór oszloprend
Valamennyi oszloprend közül ez a legzömökebb. Az oszlop magassága kezdetben alig éri el a 8 métert, és a klasszikus korban sem haladta meg a 11 métert. Jellemzője, hogy az oszloptörzs lábazat nélkül, közvetlenül az alépítmény felső síkjára támaszkodik. A felületét 20 szegmensívű, élben összemetsződő kannelúra tagolja. Fejezete tagozás nélküli, négyzetes abakusz-lemezből, íves profilú, kör alaprajzú párnatagból – az echinuszból – és a nyaktagból áll. Az oszlop törzsétől a nyaktagot csak keskeny bemetszés választja el. A...elolvasom

Föld és növényi anyagú építmények az őskorban

Föld és növényi anyagú építmények az őskorban
Feltételezhető, de nem bizonyított, hogy az ősember kultikus szertartásokon kívül lakóhelyül is használta a barlangokat. Azt azonban a régészeti kutatások már bebizonyították, hogy olyan területeken, ahol nem voltak barlangok, az emberek első épített lakóhelyei mesterségesen létrehozott alkotások voltak. Ezek az építmények a természet kínálta anyagokból (sásból, nádból, vesszőből, agyagból) épített hajlékok, földbe vájt alvógödrök voltak. Fejlettebb építmények voltak az alvógödrök fölé emelt lomb- vagy bőrsátrak és a mai csőszkunyhók megfelelői, a földkunyhók. Építmények az őskorból...elolvasom

Cölöpházak az őskorban

Cölöpházak az őskorban
Sajátos fejlődést indítottak el a különleges természeti adottságok az újkőkor idején: a mocsaras vidékeken és tavak mellett megjelentek a faszerkezetű, cölöpökön álló, négyszög alaprajzú épületek. A bronzkorban ez az építési mód egyre jobban elterjedt. Az Oka folyó partján, a Genfi-tó mellett és másutt találhatók ilyen épületek. Észak-Európa (Dánia, Német- és Lengyelország, Anglia, stb.) sok helyén síkvidéki faházak épültek. Állatokat is tartottak az őskori cölöpházakban A cölöpökre épült és a síkvidéki faépületeknek is lényeges vonzása, hogy...elolvasom

Építőanyagok Mezopotámia építészetében

Építőanyagok Mezopotámia építészetében
Mezopotámia – főként a déli részén kőben igen szegény. Az építészet alapvető anyaga ezért a tégla lett. A lakóházak s többnyire a monumentális alkotások is napon szárított  agyagtéglából épültek, de ismerték s alkalmazták az égetett téglát is. Fát elsősorban a lefedésnél, a síkfödémekhez használtak. Ezek mellett jelentős anyag volt a bitumen. Használták szigeteléshez, nagyobb szilárdságot igénylő falazatoknál abba rakták a téglát s azzal ragasztották fel a burkolatok díszítőelemeit. Oszlopot vagy pillért alig használtak Az alátámasztó szerkezet...elolvasom

Építőanyagok a reneszánsz építészetben

Építőanyagok a reneszánsz építészetben
A reneszánsz idején az előbbi korokban is meglevő építőanyagokat használták. A falazatok anyaga általában tégla, s abból épültek többnyire a boltívek, a boltozatok is. Az oszlopokat, díszesebb párkányokat, nyíláskereteket rendszerint kőből faragták. Gyakran alkalmazzák a követ téglafalazatok burkolataként. Egészében kőből, kváderfalazattal ritkán építenek. Egyes területeken, pl. Velencében a homlokzatokat mintában rakott színes márványburkolat díszíti. Gyakran alkalmaztak kovácsoltvasat Bolognában és Észak-Itália egyes helyein a tagozatok (pilaszterek, párkányok, keretek) sablonnal készült terrakotta elemek. A téglafelületet többnyire vakolták,...elolvasom

Magyar népi háztípusok és tüzelőberendezések

Magyar népi háztípusok és tüzelőberendezések
A parasztházakat tanulmányozó néprajzkutatók régebben öt, újabban egyre inkább csak négy háztípust különböztetnek meg a magyar nyelvterületen. Rendszerezésük alapja a ház tüzelőberendezése és alaprajza. Ezért az olyan házak, amelyeket külső képük és díszítésük alapján különböző típusúnak vélünk, régi tüzelőberendezésük, esetleg elődeik tüzelőberendezése alapján egy típusba tartoznak. A magyar ház a XX. században annyira egységesült, hogy a régi stílusú házak öt, illetve négy típusa ma már csak művelődéstörténeti emléknek tekinthető. Középmagyar vagy alföldi magyar népi háztípusok...elolvasom

Kőépítmények az őskorban

Kőépítmények az őskorban
Más építészeti alkotások jöttek létre olyan területeken, ahol helyben vagy attól nem túl nagy távolságra építmények emelésére alkalmas kőanyag állt rendelkezésre. Az ősközösségben élt törzsek kőanyagú építményei között találunk először olyan alkotásokat, amelyeket kultikus célra emeltek. Az őskor embere hamar felfedezte, hogy ezek tartósabbak, maradandóbbak. Még ha nagyobb erőfeszítéssel, sok ember szervezett munkája árán építhetők is fel. Méltók arra, hogy az ősök, a szellemek, az istenségek tiszteletére szolgáljanak. Az első kő építmények 2 részre csoportosíthatók Európában...elolvasom

Építőanyagok az ókori görög építészetben

Építőanyagok az ókori görög építészetben
A görög őskor építészete sok tekintetben rokon az égei kultúrával, így építőanyagaik is azonosak. Alapozáshoz terméskövet, falazáshoz szárított, égetetlen agyagtéglát használtak. Az archaikus korban ezt fokozatosan felváltja a helyszínen vagy a környéken fellelhető, jól faragható mészkő. A díszítőelemek, szobrászati részletek kezdetben égetett agyagból, színesre festve készültek, és csak később faragták ezeket kőből. Elterjedt a márvány használata A klasszikus korban terjed egyre inkább a híres görög márványfajták, az Athén környéki pentelikoni, himéttoszi, illetve a szigetvilágbeli, főleg...elolvasom

A magyar népi építészet

A magyar népi építészet
Amikor magyar népi építészetről hallunk és szólunk, legtöbbször a régi földművelő emberek hajlékaira, a magyar parasztság lakóházaira gondolunk. Népi építészetnek tekintjük még a falusi és mezővárosi kézművesek házait, a szegényebb nemesek régi kis kúriáit, a kezdetleges pásztorépítményeket, a parasztság gazdasági rendeltetésű épületeit és a vallásos célt szolgáló építmények egy részét is. A magyar népi építészet a hongoglalás idején A honfoglalás előtti évszázadokban a vándorló magyarok valószínűleg leginkább nemezsátrakban – jurtákban – laktak, de téli szállásaikon...elolvasom

Az ókori Róma építészetében használt építőanyagok

Az ókori Róma építészetében használt építőanyagok
A római építészet alapvető falazó és boltozási anyaga a kő és az égetett tégla. Magában Rómában kisebb szilárdságú tufát és környékbeli mészköveket, közöttük a kemény, pontosan megmunkálható sárgásbarna travertint használták. A császárság korában homlokzatburkolásokhoz és díszítőelemekhez különféle márványfajtákat, így észak-itáliai, carrarai fehér vagy importált görög márványokat alkalmaztak. A kor egyik legfontosabb építőanyaga: a tégla Az égetett agyagtéglát az i. e. I. században kezdik használni, majd a császárkorban lett az építkezések egyik legfontosabb anyaga. A mai téglánál...elolvasom

Építőanyagok a bizánci építészetben

Építőanyagok a bizánci építészetben
A bizánci építészet falazóanyaga különféle kőfajtákon kívül elsősorban a tégla. Boltozáshoz szinte kizárólag téglát használnak. A falakat és a pilléreket téglából vagy faragott kövekből jó minőségű habarcsba rakták. A bizánci építészet legnagyobb vívmánya a csegelyes kupola Jellegzetes a tégla és a faragott kő váltakozó soraival készített falazat. Gyakran az egyes faragott kőtömböket körül téglasorral keretezik. Az oszlopokat kisebb méretük miatt általában egy kőtömbből faragják. A térlefedő szerkezetek eleinte nyitott fedélszékek, utóbb nagyrészt boltozatok. Egyaránt alkalmaznak...elolvasom

Barlanglakások, ahol az ősemberek éltek

Barlanglakások, ahol az ősemberek éltek
Az ősember életének, tevékenységének igen sok vonására derítettek már fényt a szakemberek, de nincsenek bizonyított információink az emberek legelső hajlékairól. Valószínű, hogy az ősember az időjárás, a vadállatok, az ellenséges törzsek elleni védelem céljából a nagyobb barlangokat is igénybe vette. Idővel ezeket igényeinek megfelelően igazította, alakította át. A barlang és bejárata A bejárat védelmére, szűkítésére kőtorlaszokat emelt, a tartózkodási terület talaját elegyengette, a tűz környékét átrendezte. Ezeket az emberi használatra utaló nyomokat a régészeti kutatás...elolvasom

Építőanyagok az ókori Egyiptomban

Építőanyagok az ókori Egyiptomban
A Nílus völgyében bőségesen rendelkezésre álló sokféle kőanyag, olyan építészeti tapasztalatok megszerzését indította el, amelyek az európai építészet alakulására is nagy hatással voltak. A növényi és földanyagok használatáról itt tértek át először a kő szakszerű megmunkálását igénylő építésre. Az emberiség történetében itt értek el először magas színvonalat a kő megmunkálásában és pontos faragásában, csiszolásában. Az első kőépületek az ókori Egyiptomban születtek Az ókori Egyiptomban építettek először pontosan illesztett kőtömbökből nagy tömegű teherhordó falakat, készítettek kőből áthidalógerendákat,...elolvasom