A legegyszerűbb klasszikus oszloprend. Nevét a rómaiakat megelőző itáliai kultúrnépről, az etruszkokról, tuszkuszokról nyerte. Aránylag zömök, az oszlop magassága 14 méter. A lábazat négyzetes plintoszból és kör alaprajzú, a törzshöz lemeztaggal és negyedhomorlattal csatlakozó tóruszból áll.
Toszkán oszloprend – felépítés
Az oszloptörzs 1/5 méterrel sudarasodik. A felülete sima, kannelúrázatlan. A fejezet részei a törzs felől indulva az asztragal, a magasság egyharmadát elfoglaló nyaktag, az ettől lemeztaggal elválasztott, negyedkörívben kidomborodó echinusz, és a kis lemezzel záródó, négyzetes abakusz. A párkány hármas elosztású.
A negyedhomorlatos átmenet után lemezzel záródó architáv és fölötte a fríz tagolatlan. A lehető legegyszerűbb tagozással alakul a díszítés nélküli geiszon is.
Vízorral képzett függőlemezét kima támasztja alá s koronázótagként a függőlemezhez asztragalszerű kettős taggal kapcsolt negyedpálca zárja le. A reneszánsz idején rögzített arányszabály szerint a párkány magassága pontosan az oszlopmagasság negyede, 3 és 1/2 méter. Az oszlopszék 4 és 2/3 méter. A lábazata kis lemeztaggal kiegészített, a törzshöz negyedhomorlattal átmenő talplemez, a párkánya lemeztaggal záródó kima.